Általános sebészeti vizsgálat
Az általános sebészeti szakvizsgálat során az esetleges panaszok számbavétele és a páciens aktuális státuszának vizsgálata és leírása történik.
Általános sebészeti vizsgálat
- • Általános és fizikális vizsgálattal a páciens aktuális állapotának felmérése, rögzítése, illetve az esetleges kóros eltérésre utaló jelek kiszűrése történik.
- • Intraabdominalis (hason belüli) és egyéb sebészeti megbetegedések, például epekövesség koordinálása.
- • Érbetegségek (ütőérszűkület, ütőértágulat, visszér) vizsgálata, valamint a cukorbetegség sebészeti szövődményeinek felmérése, terápiás terv megbeszélése.
- • Sebészeti gyógyászati segédeszközök, kötszerek, gyógyszerek felírása.
Hasi panaszok vizsgálata
Akut hasi fájdalomról akkor beszélünk, ha a panaszok pár napon belül kezdődtek. Akut hasi fájdalmat okozhat hasat ért trauma, valamint epehólyag, hasnyálmirigy, féregnyúlvány (tévesen, de közismert néven vakbél), gyulladása, vérellátási zavar, gyomor-bélhurut, diverticulitis (vastagbél kiboltosulások gyulladása), sérv kizáródása, krónikus emésztőrendszeri betegségek akut fellángolása, valamint vesekő, vizeletürítési képtelenség.
Krónikus, azaz régóta fennálló vagy ismétlődő hasi problémák gondos kivizsgálást igényelnek. Az orvos felveszi a beteg kórelőzményét (anamnézis), részletesen kikérdezi a panaszokról, a rendszeresen vagy alkalmanként szedett gyógyszerekről, valamint belgyógyászati fizikális vizsgálattal és a has áttapintásával tájékozódik a panaszok lehetséges okairól.
Végbéltáji panaszok vizsgálata
A proktológia a végbél betegségeivel foglalkozó sebészeti szakterület. Proktológiai vizsgálathoz előkészítésként csak székletürítés javasolt, beöntés, hashajtás, koplalás nem szükséges. A vizsgálathoz legideálisabb pozíció a térd-könyök helyzet. A vizsgálat minden esetben a végbéltájék megtekintésével kezdődik, néhány elváltozásra már ekkor fény derül. Ezután következik az ujjal való kíméletes végbélvizsgálat, így a végbél fájdalma, a fájdalom kisugárzásának iránya, a záróizom feszessége, esetleges kinövések is felderíthetők. Végbéltükrözés során a nyálkahártya és az aranyerek állapotát lehet megítélni. Ezek után következhet a végbél részletes átnézése rektoszkóp segítségével, ami minimális kellemetlenséggel járhat.
Végbél betegségek:
- • Az aranyér a legismertebb és leggyakoribb, ami a végbél körüli, a bőr alatti (külső aranyér) vagy a belső falon (belső aranyér) lévő érpárna tágulata, gyulladása.
• A végbélrepedés a nyálkahártya fájdalmas berepedése miatt keletkező seb a végbélgyűrűben. Hátterében többnyire a medencefenéki izomzat magasabb tónusa, görcsös feszülése áll.
• A végbélgyulladás a végbél nyálkahártyájának gyulladása. Kialakulhat gyulladásos bélbetegség vagy szexuális úton terjedő kórokozók miatt, de számos más oka is lehet. A diagnózis felállításához anoszkópos, majd rektoszkópos vizsgálat szükséges.
• A végbéltályog a végbéltáji lágyrészekben kialakult gyulladásos folyamat, melyet a végbél mirigyeinek bakteriális fertőzése okoz. Tünete a végbél környékén megjelenő fájdalmas, bőrpírral járó duzzanat, melyet magas láz és hidegrázás kísér, sok esetben a járás és ülés is fájdalmassá válhat. Diagnózisa fizikális vizsgálattal állítható fel, a tályog feltárására is szükség lehet.
• A végbélviszketés hátterében is sokféle betegség húzódhat meg. Nem ritka, hogy bizonyos szexuális úton is átvihető betegségek okoznak tüneteket a végbélnyílás környékén.
• A végbélsipoly a végbél belső üregéből a bőrre vezető járat, mely lehet veleszületett, de létrejöhet fertőzés, baleset következményeként is.
• A vastagbélrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés a tüdőrák után, megelőzve az emlő- és méhnyakrákot. A daganatos betegségek közül a vastagbél- és végbélrák a jól és eredményesen szűrhető betegségek közé tartozik.
Végbéltükrözés, végbélrák szűrés
Végbéltükrözés (rektoszkópia) során a végbélnyílás és a végbélnyílástól számított 15-20 cm-es bélszakasz vizsgálata történik.
Általában végbélpanaszok esetén szükséges elvégezni. Nemcsak a végbél nyálkahártyája látható, hanem szövettani mintavételre is lehetőséget ad, ezáltal rákszűrésre is alkalmas diagnosztikai eszköz. A vizsgálat kellemetlen lehet, de fájdalmat nem okoz, kivéve, ha a végbelet érintő betegség olyan súlyosságú, hogy maga a vizsgálat is fájdalmas (pl. gyulladt aranyeres csomó, végbélrepedés, végbéltályog).
A vizsgálat előkészítéseként hashajtó alkalmazása és éhgyomor nem szükséges, a vizsgálat előtt egy-másfél órával laxáns kúp felhelyezése elegendő, melynek hatására az utolsó bélszakasz kiürül. A végbéltükrözés többféle testhelyzetben végezhető el: oldalt fekve, felhúzott térdekkel vagy térd-könyök, de akár háton fekvő helyzetben is. A rektoszkóp egy merev fémcső fényforrással, mely fogóval vagy egyéb eszközzel kiegészíthető, ha beavatkozásra és mintavételre is szükség van. A vizsgálat során levegő befúvása segíti az eszköz haladását, a bélfal összetapadásainak oldását. A vizsgálatra célszerű tisztálkodószert, nedves törlőkendőt és csere alsóneműt vinni.
A végbélrák a kolorektális (vastagbelet és végbelet érintő) tumorok közé tartozik. A végbéldaganat gyakran a végbél nyálkahártyáján kialakuló rosszindulatú daganat, mely gyakran a nyálkahártya jóindulatú szövetszaporulatából, az úgynevezett polipból indul ki. Korai stádiumban jól gyógyítható, ezért nagy jelentősége van a minél korábbi felismerésnek.
A végbélrák szűrése végbélvérzés és/vagy a székelési szokások megváltozása esetén szükséges rektoszkópiával.
Aranyerek gumigyűrűs kezelése
Az aranyér a végbél környéki artériák és vénák találkozási pontjának túlzott nyomásterhelése miatt alakul ki. Ezt leggyakrabban a székrekedést kísérő erőlködés, cipekedés vagy köhögés váltja ki. Számos esetben tünetmentes, azonban különféle panaszokat okozhat, például végbélvérzés, végbélfájdalom, végbélviszketés, váladékozás, valamint csomó a végbélnyílásban.
A belső aranyér a székelést követően fájdalom nélküli vérzést okoz, amit a legtöbb esetben a toalettpapíron hagyott vér miatt vesznek észre. Kialakulásának négy stádiuma van:
I. stádium: Mérsékelten megnagyobbodott, vérzékeny aranyér, kifordulás nélkül, mely sem lényeges tünetet, sem panaszt nem okoz.
II. stádium: Székletürítéskor, préseléskor kiforduló, de spontán visszahúzódó csomó, ami a kitüremkedéskor diszkomfortot, akár vérzést is okozhat.
III. stádium: Az aranyeres csomók már nem húzódnak vissza maguktól (kézzel visszahelyezhetőek), szinte mindig fájnak és vérezhetnek.
IV. stádium: Állandóan kifordult állapotban lévő, vissza nem helyezhető aranyér.
Az aranyérgyűrűzés II–III. stádiumú belső aranyeres csomók eltávolítására alkalmazható. Az eljárás bal oldalfekvő helyzetben történik egy speciális, vákuumos aranyérgyűrűző (ligator) szett alkalmazásával. A beavatkozás során a vákuum által beszívott aranyeres csomó tövére egy gumigyűrű kerül, amely megszünteti a leszorított aranyér vérellátását. Az aranyeres csomó pár nap alatt elhal, lelökődik és a széklettel távozik a végbélből. A gumigyűrű felhelyezéséhez érzéstelenítésre nincs szükség. A beavatkozás után rövid megfigyelést követően a páciensek otthonukba távozhatnak. Pár napig javasolt kímélő életmód, diéta tartása és a fokozott fizikai megterhelés kerülése.
Végbéltáji nyálkahártya berepedés
A végbélrepedés a végbélnyílást borító nyálkahártya sérülése, berepedése, mely súlyosabb esetben nyálkahártyafekéllyé alakulhat. A végbél berepedését rendszerint a kemény széklet erőltetett kiürítése okozza, de kialakulhat végbélgyulladás, felfázás, hasmenés, székrekedés vagy szülési trauma következményeként is. A berepedés a záróizom görcsét idézi elő, ami gátolja a seb gyógyulását. A végbélrepedés a székelés alatt vagy röviddel azt követően csípő, égő vagy intenzíven maró, görcsös fájdalommal és vérzéssel járhat. A fájdalom néhány percig vagy több óráig is eltarthat, mely a következő székletürítésig alábbhagy. A betegség a végbélnyílás megtekintésével állapítható meg. Korai stádiumban a berepedés kúppal, gyógyszerrel és életmódváltással jó eredménnyel gyógyítható, műtét nélkül is nyomtalanul elmúlhat.
Végbéltáji condylomák eltávolítása
A végbélnyílás körül és a nemi szerveken jelentkező vírusszemölcsöket kondilómának nevezzük. Főleg szexuális úton terjed, de a megfertőződés idejét nehéz meghatározni (a lappangási idő 1-8 hónap is lehet). A HPV (Human Papilloma Vírus) okozta fertőzés következtében rizsszem méretű szemölcsök alakulnak ki, melyek gyors növekedést mutathatnak. Felszínük gyakran barázdált, karfiolra emlékeztető és vérzékeny is lehet. A látható kondilómákat minden esetben kezelni kell, mert folyamatosan növekednek és terjeszkednek. Amennyiben a végbélnyílás környékén is van kondilóma, úgy végbéltükrözés is szükséges. Kezelésére több eljárás is alkalmazható: ecsetelő folyadék, lefagyasztás folyékony nitrogénnel vagy szikével történő kimetszés.
Székelési panaszok vizsgálata
A székelés közben érzékelt fájdalom egyik leggyakoribb kiváltó oka az aranyér. Ez egy igen gyakori betegség, amely a végbélben lévő vénákra irányuló fokozott terhelés nyomán jön létre, melynek hatására a véna túlságosan kitágul, ezzel okozva kellemetlenséget és fájdalmat. Főként túlsúlyos embereknél és várandós nőknél fordul elő. Kijöhet akár nagyobb erőlködés, tartós székrekedés vagy hasmenés hatására is.
Szintén fájdalmat okozhat székelésnél a végbélrepedés, amely általában a területet ért valamilyen trauma nyomán lép fel, amilyen például a túl kemény széklet áthaladása vagy az anális szex. A fájdalomérzet mellett ilyenkor friss vért is láthatunk a toalettpapíron. Kezeletlenül nagyon sokáig kínzó panaszokat okozhat, így mindenképpen érdemes vele orvoshoz fordulni.
Ugyancsak fájdalmassá teheti a székletürítést a székrekedés, amely leginkább a rost- és folyadékszegény táplálkozás következtében megkeményedő széklet miatt alakul ki. Ennél fogva a kiürítése is sokkal nehezebb, erőlködéssel és fájdalommal jár.
Az irritábilis bélszindróma szintén fájdalmas székeléshez vezethet, aminek oka a nagyon gyakori hasmenés. Hasmenésről akkor beszélhetünk, ha egy napon belül több alkalommal laza, híg, vizes széklet ürül.
Amennyiben menzesz alatt jelentkezik a fájdalmas székletürítés, úgy elképzelhető, hogy endometriózis áll a háttérben.
Visszeres panaszok vizsgálata
A visszeresség az alsó végtagon a felszíni vénás rendszer egyes szakaszainak tágulata. A mindennapi fokozott terhelés miatt az alsó végtagok igénybevétele magasabb, így a vénák billentyűi könnyebben károsodhatnak.
A visszeresség kialakulásában szerepet játszó tényezők:
• Túlsúly: A túlsúly következtében létrejövő többletnyomás a vénák túlzott megfeszítését, kitágulását okozza.
• Genetika: A visszerességért részben a gének tehetők felelőssé. Nagyobb a kialakulás esélye, ha egy közeli családtag is visszerességben szenved.
• Foglalkozás: A hosszú ideig tartó állást igénylő munkák növelhetik a visszeresség kialakulásának kockázatát.
• Terhesség: A növekvő magzat súlya által a kismedence vénáira gyakorolt nyomás az ösztrogén és progeszteron hormonok érfalakra gyakorolt lazító hatásával együtt hozzájárul a visszeresség kialakulásához terhesség alatt.
• Életkor: Az idő múlásával a vénák fala veszít rugalmasságából és gyakoribbá válik a billentyűelégtelenség.
A betegség kialakulásához a felszíni és a mélyvénás rendszert összekötő vénák billentyűinek elégtelensége vezet. A visszérbetegség tünetei leggyakrabban kitüremkedő erek, boka feletti elszíneződés, éjszakai lábgörcsök, gyorsan elfáradó láb és feszítő érzés formájában jelennek meg.
A kórelőzmény (anamnézis) felvétele kitér a különböző érbetegségek családi előfordulására, a terhességekre, szülésekre, a munkahelyi körülményekre, illetve az esetleges korábbi érgyulladásokra, érműtétekre. A fizikális vizsgálat a végtag megtekintését, a tágult erek, a bőr feszességének, gyulladásának tapintással való megállapítását, továbbá a vénák kopogtatását foglalja magában. A műszeres vizsgálat legtöbb esetben ultrahangos vizsgálatot jelent.
Felszínes visszerek sclerotizálása
A scleroterápia a visszerek, kapilláris tágulatok kezelésére alkalmazott hatékony módszer. Általában az alsó végtagok visszereinek kezelésére használják, de alkalmazható az arcon, az orr melletti kis erek és a testszerte előforduló vaszkuláris malformációk kezelésére is. Nem szükséges érzéstelenítő használata scleroterápia közben. A kezelés során higított sclerotizáló anyag kerül befecskendezésre a kezelendő erekbe, amely a visszér falában gyulladást okoz, mely miatt az ér elzáródik, elhegesedik és pár hét/hónap alatt felszívódik.
Kisebb kiterjedésű törzsi vagy nagyobb mellékági visszeresség esetén habkezelés végezhető a sclerotizáló folyadék felhabosításával, amitől a kezelőanyag jobban lokalizálható, erősebb az érfalra gyakorolt hatás, illetve fokozottabb az érfal összehúzódása.
A kezelést követően nyomókötés, kompressziós kezelés szükséges kompressziós pólyával vagy harisnyával. A kompressziós kezelés idejét a kezelt vénák mennyisége és kalibere határozza meg, általában 2-7 napig szükséges. Az erek és a bennük rekedő véralvadék felszívódásának elősegítésére heparin tartalmú kenőcs használata javasolt. Habscleroterápia után több alvadék képződhet, emiatt a kompressziós kezelés ideje hosszabb, mint hagyományos visszérinjekciózás után. Az ér lezáródását követően többször van szükség a csomós, érzékeny véralvadékok eltávolítására. A kezelés megismételhető és a még el nem záródott erek második vagy akár harmadik kezeléssel is lezárhatóak. Mellékhatásként igen ritkán a beadott anyag allergiát, koncentráltabb anyag esetlegesen bőrelhalást okozhat. A kezelés utáni első pár órában a kezelt bőrfelszínt a kompressziós harisnyán keresztül hűteni szükséges. A legtöbb esetben a fájdalom, diszkomfortérzés, duzzanat elmúlik egy- két napon belül. A páciens szinte azonnal visszatérhet megszokott napi tevékenységeihez, valamint napi 20-30 perc séta ajánlott. A láb lógatását és a fokozott izzadással járó mozgásformákat kerülni kell.
Lábszárfekélyek kezelése
A lábszárfekélyek hátterében az esetek mintegy háromnegyedében a hosszabb ideje kezeletlen visszeres keringési zavar áll. Ennek a területnek a legrosszabb a vérellátása, illetve a test egyik legalsó pontjaként nagy nyomásnak is ki van téve, ezért a sebek leggyakrabban a boka környékén jelennek meg. A sebek nehezen gyógyulnak, hamar kiújulnak, kezelés nélkül méretük folyamatosan nő, ezért az egész szervezet számára súlyos fertőzőforrást jelentenek, mert a seb különböző kórokozók táptalaja lehet.
A lábszárfekély tünetei:
• A fekély kialakulásakor a bőr elvékonyodik, elfehéredik és kiszárad.
• A vérerek károsodása miatt a kezdetben sápadt, fehéres bőr barnásra színeződik.
• A bőr alatti szövetek is károsodnak, és ennek hatására a bőr feszül, és ez a feszülő érzés zsibbadással, bizsergéssel párosul.
• Ezt követően megjelenik a nyílt seb, ami szakszerű kezelés nélkül rohamosan nőhet és mélyülhet.
• A fekélyes seb sokszor elfertőződik és gyulladást okozó gennyes váladékozás jelenhet meg.
A lábszárfekély tüneti kezelésének alapja a seb és környékének tisztántartása. A sebet a mindennapi tisztálkodás alkalmával csapvízzel és szappannal meg kell mosni. Naponta legalább egyszer el kell végezni a fekély átkötözését. A sebkezelés nagyon fontos részét képezi a sebkörnyéki bőr védelme, mert a seb hámosítására használt ecsetelők, krémek ekcémát okozhatnak ezeken az ép területeken vagy a visszértágulat miatt már is meglévő ekcémás tüneteket jelentősen ronthatják.
A lábszárfekély kezelése során szükség lehet műtétre is, alkalmas esetben a visszér eltávolítására. Amennyiben kielégítő oxigénellátottságú, tiszta alapú, gyulladásmentes sebről van szó, a hámhiány fedésére bőrátültetés végezhető. Sok esetben viszont azért szükséges a műtét, mert a seb környéki tömeges hegképződés miatt nem jut elegendő oxigén és tápanyag a sebhez.
Sebkötözés intelligens kötszerrel
Az optimális kötszerek jellemzői, hogy segítik és gyorsítják a sebgyógyulást és a keletkező váladékot elvezetik, felszívják anélkül, hogy a sebbe tapadnának.
A krónikus sebek terápiájában – melyek általában hónapokig tartó kezelést, kötözést igényelnek – minőségi változást jelentett az úgynevezett intelligens kötszerek megjelenése. Az intelligens kötszerek alkalmazásával végzett „váladék-megőrző” kezelést nevezzük okklúziós (zárt), avagy fedett, azaz nedves sebkezelésnek. Ez a módszer a modern sebkötözés igényeinek minden szempontból megfelel.
Az intelligens kötszerek ugyan drágábbak, mint a hagyományos gézalapúak, azonban mégis olcsóbbá tehetik a kezelést, ugyanis a termelődő váladék mennyiségének függvényében elegendő 2-5-7 naponta cserélni őket. Ez a betegeknek is könnyebbséget jelent.
Az intelligens kötszer előnyei:
• Felszívják és magukban tartják a nedvességet, a keletkezett váladékot.
• Minimalizálják a kötések cseréjének gyakoriságát.
• Csökkentik a kötéscserék során keletkező traumát, mivel kötéscsere esetén nem marad kötszermaradvány a sebben.
• Nem tartalmaznak toxikus elemeket.
• Speciális kialakításúak és anyagúak, így különböző sebekhez használhatók.
• Nedves sebkörnyezetet teremtenek meg
• Megfelelő pH-t alakítanak ki a seb körül.
Intelligens kötszerek fajtái
• Alignátok: természetes algarostból készült kötszerek, melyek nagy nedvszívó képességűek és nagy mennyiségű váladékot képesek magukban tartani. Nem ragadnak a sebbe és könnyen eltávolíthatók. Sok váladékot termelő sebekre, fekélyekre használják.
• Hidrokolloidok: jó nedvszívó képességű, öntapadó kötszerek, melyek nem engedik kiszáradni a sebet. Gyorsítja a sebgyógyulást és több napig rajta tartható. Leginkább égések, felfekvések, krónikus sebek kezelésére használják.
• Hidrogélek: jó nedvszívó képességűek, a seb környezetét nedvesen tartva nem szárad ki, így gyorsabb a sebgyógyulás. Égéseknél, fekélyes sebeknél használják.
• Impregnáltak: aktív szénnel vagy ezüst ionokkal ellátott kötszerek, melyek fokozzák a sebgyógyulás eredményét. Aktív szénnel impregnált kötszerek. Kiválóan tisztítják a sebeket. Fertőzött, bűzös, krónikus sebek kezelésénél alkalmazzák. Ezüst ionos kötszerek a nanokristályos ezüstnek köszönhetően gyorsítják a sebgyógyulást, fertőtlenítő hatásának köszönhetően az akut fertőzött sebek és fertőzésre hajlamos sebek kezeléséhez használható. Alkalmazzák fekélyek, diabéteszes sebek, első és másodfokú égések kezeléséhez.
• Habkötszerek: Az erősen váladékozó sebek kezelésére használható hidrofil nedvszívó poliuretán habból készült intelligens kötszerek. A habkötszerek számos formában és méretben megtalálhatók, ezért a nehezen kötözhető helyekre is ideálisak. A kötszerek kényelmesek, könnyen felhelyezhetők és eltávolíthatók, csökkentve a kötés cseréje során keletkező fájdalmat.
• Posztoperatív kötszerek: Jó nedvszívó és tapadású kötszerek, műtét utáni sebekhez, poszt operatív és akut sebekhez, vágásokhoz, horzsolásokhoz. Légáteresztő képességüknek köszönhetően a sebek lélegezhetnek, viszont nem engedik be a szennyeződésket.
• Tüll kötszerek: Parafinnal, kenőccsel bevont kötszerek, melyek minimálisra csökkentik a fájdalmat, nem vagy kevésbé tapadnak a sebekbe, de szabad váladék átjutást biztosítanak a másodlagos, nedvszívó kötésekbe. Leginkább nagy hámhiányos sebeknél alkalmazzák, mint például horzsolások, égési sebek, forrázások, bőrátültetéseknél, plasztikai és kozmetikai sebészet során.
Stoma problémák kezelése
A sztóma egy olyan mesterségesen, műtét során sebész által létrehozott bélnyílás a hasfalon, melyen keresztül a széklet a szervezetből távozni tud és egy cserélhető zsákba jut. Kialakítására olyan megbetegedések esetén kerülhet sor, melyek nem teszik lehetővé, hogy a bélsár a végbélen keresztül távozzon.
A kolosztóma (vastagbélen kialakított sztóma) gyakoribb okai lehetnek a daganatos vastagbél- és végbél betegségek, gyulladásos bélbetegségek, baleseti sérülések, születési rendellenességek, besugárzási hatások és a krónikus súlyos székrekedés, illetve székletinkontinencia.
Az ileosztóma (vékonybélen kialakított sztóma) leggyakoribb okai a gyulladásos, fekélyes bélbetegségek, bélelzáródás és besugárzási hatások.
Fontos a sztóma optimális helyének kiválasztása. Elengedhetetlen, hogy úgy helyezkedjen el, hogy az a beteg számára jól látható és hozzáférhető legyen, mert csak így tudja megfelelően ápolni, tisztán tartani. A sztóma megfelelő gondozása azért fontos, mert a nyíláson keresztül ürülő béltartalom könnyen bőrirritációt okozhat, mely fertőzések és fekély létrejöttéhez vezethet.
Bőrtályogok kezelése
A bőrtályogok közvetlenül a bőr felszíne alatt elhelyezkedő fájdalmas, bakteriális fertőzés okozta gennygyülemek, melyek a test bármely területén megjelenhetnek. Tályogok általában akkor jönnek létre, ha egy kisebb bőrsérülés lehetővé teszi, hogy a bőrön normális esetben is jelenlévő baktériumok behatoljanak és fertőzést hozzanak létre. A bőrtályog duzzadt, fájdalmas, érzékeny területként jelentkezik, mely sűrű folyadékkal telt.
A bőrtályogok kezelése a duzzanat felmetszésével kezdődik, hogy a benne lévő gennyet el lehessen távolítani. Amennyiben nem sikerül minden gennyet eltávolítani, a tályogüreget sóoldattal ki kell öblíteni. Szükség esetén egy-két napra gézt kell helyezni a megnyitott tályogba. Ha a tályog teljesen kiüríthető, általában nincs szükség antibiotikumra. Az érintett terület felpolcolása és enyhén meleg alkalmazása elősegítheti a gyógyulást.
Benőtt köröm kezelése, kimetszése
A benőtt köröm tünetegyüttes úgy alakul ki, hogy a köröm széle, benyomódva a körömvezető sínbe azt folyamatosan irritálja, aminek következtében begyullad a környező kötőszövet. A fájdalommal járó, a körömágy és a környező lágyrészgyulladással kísért benőtt köröm folyamatát a mechanikus irritáció tartja fenn. A krónikusan fennálló állapot során a körömágy kifejezett duzzanata és sarjszövetképződés alakul ki, amely lüktető fájdalommal jár és felülfertőződése során váladékozás is kialakulhat, ezért érdemes mielőbb szakemberhez fordulni. Az elváltozás az esetek többségében a nagy lábujjon fordul elő egyik vagy egyszerre mindkét oldalon.Kialakulásának oka egyrészt az öröklötten szélesebb köröm, de általában kell hozzá még valamilyen más külső hatás is. Ilyenek pl. a helytelen körömvágási szokás (a köröm sarkait nem szabad kivágni, a köröm széle legyen mindig egyenes és sima) és a túl szűk cipő viselése.
Ha öröklötten túl széles a köröm, a benőtt köröm beavatkozás nélkül nem gyógyítható meg. A sebészeti kezelés alkalmával a lágyrészeket nyomó, túlnőtt körömszakaszt, a gyulladásban lévő körömsáncot eltávolítjuk. Az eltávolítás utáni vérzést csillapítjuk és gyulladáscsökkentő készítménnyel bekötjük. A gyulladt rész felszabadul a nyomás alól, így elkezdődhet a gyógyulás folyamata.
Kialakulására hajlamosít az öröklötten szélesebb köröm, de általában kell hozzá még valamilyen más külső hatás is. Ilyen például a helytelen körömvágási szokás (a köröm sarkait nem szabad kivágni, a köröm széle legyen mindig egyenes és sima) vagy a túl szűk cipő viselése.
Ha öröklötten túl széles a köröm, a benőtt köröm beavatkozás nélkül nem gyógyítható meg. A sebészeti kezelés alkalmával a lágyrészeket nyomó, túlnőtt körömszakaszt és a gyulladásban lévő körömsáncot kimetszik. Vérzéscsillapítást követően gyulladáscsökkentő készítménnyel látják el a területet, mely által a gyulladt rész felszabadul a nyomás alól és elkezdődhet a gyógyulás folyamata.
A betegség mindig kétoldali, ez még akkor is igaz, ha a tünetek nem jelentkeznek egy időben, egyszerre mind a két oldalon.
A teljes gyógyulás több hétig is eltarthat. A gyulladt köröm kiújulásának gyakorisága magas, így megelőzéséhez érdemes pár dolgot szem előtt tartani:
• megfelelő lábhigiénia
• szűk cipő viselésének kerülése
• heti 1-2 alkalommal érdemes kellemesen meleg vízben áztatni a lábat 20-30 percig
• kerülendő a műszálas zokni
• a gyulladt részt nem érdemes otthon piszkálni, szurkálni.
• felülfertőzés elkerülése érdekében a köröm széleit nem javasolt otthon levágni
Cauteres fibroma eltávolítás
A fibróma egy kötőszövetből álló jóindulatú bőrnövedék, melynek megjelenését a folyamatos irritáció, dörzsölés okozza. Többnyire elszórtan helyezkednek el, panaszt nem okoznak, nem viszketnek. A kauteres kezelés során egy speciális sebészi kést használunk, mely nem csak vág, de vérzést is csillapít. Ezzel a technikával gyakorlatilag heg nélkül távolíthatók el jóindulatú bőrnövedékek, fibrómák és kezelhetők a vírusos szemölcsök is.
A kezelés helyi érzéstelenítésben történik, a végén apró pörkök keletkeznek. A pörkök 7-10 nap alatt válnak le, leválásukig az izzadás, hosszas fürdőzés és a napozás kerülendő.
Kisebb sebészeti beavatkozások elvégzése
Vannak olyan műtéti beavatkozások, amelyek gyorsak, nem igényelnek altatást, komolyabb felszereltséget, előkészületet és még egy éjszakát sem kell miattuk kórházban tölteni, vagyis a páciensek rögtön a beavatkozást követően saját lábukon hazamehetnek. Ezek a beavatkozások kisműtétnek számítanak és az ambuláns sebészet körébe tartoznak.
Az ambuláns sebészeti szolgáltatást döntő többségben bőrelváltozások kezelése érdekében lehet igénybe venni. A műtét előtt bőrgyógyász szakorvos véleménye szükséges a nemkívánatos anyajegyek, bőrkinövések, szemölcsök, bőrdaganatok sebészi úton történő eltávolíthatóságára.
A bőr szabad szemmel nem látható, kisebb méretű bőr alatti csomói (faggyú- és zsírdaganatok) is eltávolíthatóak kisműtéttel. Az eltávolítást követően szövettani vizsgálat történik az elváltozás típusának megállapítására.vizsgálat történik az elváltozás típusának megállapítására.
Varratszedés
Műtét során a sebszélek zárása varratokkal történik, a műtéti sebek döntő többségében zavartalanul gyógyulnak. Varratszedésre a műtét utáni 14. napon kerül sor, mely során megnézzük a kötést, illetve annak eltávolítása után a sebet. Sebtisztítást követően steril csipesszel megfogjuk a varratot, a bőrtől kicsit elemeljük, így a varrat könnyen elvágható a steril ollóval és enyhe húzásra ki is csúszik a bőrből. Fertőtlenítést követően friss, steril kötést helyezünk fel. A sebet két nap múlva zuhanyzás során már érheti víz, de hosszú ideig nem javasolt vízben áztatni a műtéti területet.
Érsebészeti vizsgálat – kézi Doppler vizsgálattal
Az érsebészeti vizsgálat a terület megtekintését követően a nyaki erek, a felső végtagi erek, a lágyéki- és alsó végtagi erek megtapintásával és a típusos pontok meghallgatásával folytatódik. A has áttapintása információt adhat esetleges értágulatok, daganatos elváltozások, gyulladások jelenlétéről. Alsó végtagi panaszok vagy tapinthatatlan pulzus esetén kézi Doppler vizsgálat következik.
