Általános sebészeti vizsgálat
Az általános sebészeti szakvizsgálat során az esetleges panaszok számbavétele és a páciens aktuális státusának vizsgálata és leírása történik.
Általános sebészeti vizsgálat
- • Általános vizsgálat, a páciens aktuális állapotának felmérése és rögzítése. A fizikális orvosi vizsgálat során az orvos néhány egyszerűbb eszköz, módszer segítségével megvizsgálja a beteget. A vizsgálat célja a beteg státuszának rögzítése, illetve az esetleges kóros eltérésre utaló jelek kiszűrése.
- • Az általános sebészet tárgykörébe tartozó megbetegedések diagnosztikája, kezelése. Ide értve a testfelszíni jó- és rosszindulatú daganatok, anyajegyek helyi érzéstelenítésben történő műtéti eltávolítását, gyulladásos kórképek sebészeti kezelését, tályogok feltárását, a testen kialakult krónikus sebek kötözését (lábszár fekélyek, felfekvések), azok esetleges otthonápolásának betanítását, vagy szakorvosi javaslatát.
- • Intraabdominalis (hason belüli) és egyéb sebészeti megbetegedések: epekövesség koordinálása ultrahangos vizsgálatra, CT-re, MR-re beutalás.
- • Kórházba utalás, annak megszervezése, akut (sürgős) és krónikus megbetegedés esetén.
- • Sebészeti járóbetegek, beleértve a kórházból távozó betegek ellátása.
- • Érbetegségek (ütőér, visszér, aranyér) kivizsgálása, ezek és a cukorbetegség sebészeti szövődményeinek kezelése.
- • Sebészeti (nem mozgásszervi) gyógyászati segédeszközök, kötszerek, gyógyszerekfelírása.
Hasi panaszok vizsgálata
A hasi fájdalom okát sok esetben nehéz megállapítani, mivel több kiváltó ok is állhat a hátterében. A legtöbb hasi fájdalom nem súlyos, de vannak olyan esetek, amikor mihamarabb orvoshoz kell fordulni. Amennyiben hasi fájdalmai vannak, a teendő a panasz jellegétől függ. Diagnosztizálásakor meg kell különböztetnünk akut és krónikus hasfájást.
Akut hasfájásról akkor beszélhetünk, ha keletkezésének ideje 1 hétnél korábbi. Akut hasi fájdalmat okozhat hasat ért trauma, valamint epehólyag, hasnyálmirigy, féregnyúlvány (tévesen, de közismert néven vakbél) gyulladása, vérellátási zavar, vesekő, gyomor-bél hurut, diverticulitis (vastagbél kiboltosulások gyulladása), sérv kizáródása, vizeletürítési képtelenség, valamint krónikus emésztőrendszeri betegségek akut fellángolása.
Idült (azaz krónikus, tehát régóta fennálló vagy ismétlődő) hasi problémák gondos kivizsgálást igényelnek. A kezelőorvos felveszi a beteg kórelőzményét, részletesen megkérdezi a panaszokról, a próbált gyógyszerekről, belgyógyászati fizikális vizsgálattal, a has áttapintásával tájékozódik a panaszok lehetséges okáról. Ezután laborvizsgálatot és hasi ultrahangvizsgálatot rendel el. Abban az esetben, ha a vizsgálatok nem magyarázzák a tüneteket, további beavatkozásokra is sor kerülhet: vérvételre, mikrobiológiai tenyésztésre, hasi röntgenre vagy CT végzésére is szükség lehet. Elsősorban emésztőrendszeri panaszok, a székelési szokások változása esetén gyomortükrözés vagy vastagbéltükrözés lehet a megoldás. Igénybe veheti a társszakmák (pl. nőgyógyász, urológus, sebész, gasztroenterológus) segítségét is.
Végbéltáji panaszok vizsgálata
A proktológia a végbél betegségével foglalkozó orvosi szakterület. Előkészítésként csak egy székletürítés javasolt, beöntés, bélmosás, hashajtás, koplalás nem szükséges.
A vizsgálathoz a legkevésbé bántó testhelyzet a bal oldalfekvés a hashoz felhúzott térdekkel.A vizsgálat minden esetben a végbéltájék megtekintésével kezdődik. Néhány elváltozásra már ekkor fény derül. Ez után következik az ujjal való kíméletes végbélvizsgálat, mikor is a végbél fájdalma, a fájdalmasság iránya, a záróizom feszessége, esetleges kinövések is vizsgálhatók. A végbéltükrözéskor a nyálkahártya és az aranyerek állapotát lehet megítélni. Ezek után kerül sor a végbél alsó 13-20cm átnézésére, amit vékony, 14mm-es rektoszkóppal végzünk, minimális kellemetlenséggel.
Végbél betegségek:
- • Az aranyér a legismertebb és leggyakoribb, ami a végbél körüli, a bőr alatti (külső aranyér) vagy a belső falon (belső aranyér) lévő érpárna tágulata, gyulladása.
• A végbélrepedés a nyálkahártya fájdalmas berepedése, egy kisebb-nagyobb seb keletkezése a végbélgyűrűben. Hátterében többnyire a medencefenéki izomzat magasabb tónusa, görcsös feszülése áll.
• A végbélgyulladás a végbél nyálkahártyájának gyulladása. Kialakulhat gyulladásos bélbetegség vagy szexuális úton terjedő kórokozók miatt, de számos más oka is lehet. A diagnózis felállításához anoszkópos, majd rektoszkópos vizsgálat végzése szükséges.
• A végbéltályogot a végbél mirigyeinek bakteriális fertőzése okozza, a végbél körüli lágyrészekben kialakult gyulladásos folyamat. Tünete a végbél környékén megjelenő fájdalmas, bőrpírral járó duzzanat, melyet magas láz és hidegrázás kísér; sok esetben a járás és az ülés is fájdalmassá válhat. Diagnózisa fizikális vizsgálattal állítható fel, ezt követően pedig a tályog feltárása szükséges.
• A végbélviszketés hátterében is sokféle betegség húzódhat meg. Nem ritka, hogy bizonyos szexuális úton átvihető betegségek okoznak tüneteket a végbélnyílás környékén.
• A végbélsipoly a végbél körül elhelyezkedő savós vagy gennyes váladékot eredményező járat, mely lehet veleszületett, de létrejöhet fertőzés, baleset következményeként is.
• A vastagbélrák a rosszindulatú daganatos megbetegedések között, a második leggyakoribb betegséggé vált a tüdőrák után, megelőzve az emlő- és méhnyakrákot. Fontos hangsúlyozni, hogy a daganatos betegségek közül a végbél- és a vastagbélrák a legjobban és a legeredményesebben szűrhető betegség.
Végbéltükrözés, végbélrák szűrés
Végbéltükrözés (rektoszkópia) során az aktuális panaszokon túl a végbél alsó 15-20 cm-es szakaszának műszeres vizsgálata történik, a daganatos betegségek kizárására, ezért ez a vizsgálat egyben rákszűrő vizsgálat is.
Általában végbélpanaszok esetén szükséges elvégezni. Nemcsak a végbél nyálkahártyája látható, hanem szövettani mintavételre is lehetőséget ad. A vizsgálat kellemetlen lehet, de fájdalmat nem okoz. A végbél betegségek azonban olyan súlyosságúak is lehetnek, amikor már maga a vizsgálat is fájdalmas. (pl. gyulladt aranyeres csomó, végbélberepedés, végbéltályog).
A vizsgálat előkészülete 1-2 beöntést tesz szükségessé. Ilyenkor fél-egy liternyi vizes oldattal ujjnyi vastag gumicső segítségével kitisztítják az érintett szakaszt. A hashajtó alkalmazása nem szükséges, gyakran csak nehezíti a végbéltükrözést. Nincs szükséges éhgyomorra, de a vizsgálatra nem árt némi tisztálkodó szert, nedves törlőkendő és csere alsóneműt vinni. A végbéltükrözés többféle testhelyzetben végezhető el. A beteg oldalt fekve, felhúzott térddel, vagy térd-könyök helyzetben, de akár háton fekve is vizsgálható. A rektoszkóp egy merev fémcső, fényforrással, mely fogóval vagy egyéb eszközzel kiegészíthető, ha beavatkozásra is szükség van. A vizsgálat során levegő befúvása segíti az eszköz haladását, a bélfal összetapadásának oldását.
A végbélrák a kolorektális (a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő) tumorok közé tartozik, a vastagbél utolsó szakaszának, a végbélnek a nyálkahártyáján kialakuló rosszindulatú daganat. A végbéldaganatok, a bélnyálkahártyán kialakuló jóindulatú szövetszaporulatokból, az ún. polipokból indulnak ki. Korai stádiumban jól gyógyíthatók, ezért nagy jelentősége van a minél korábbi felismerésének.
A végbélrák szűrése különösen két tünet – a végbélvérzés és a széklet milyenségének, a székelési szokásoknak megváltozása – valamelyikével rendelkező páciensek esetén szükséges, rektoszkópiával.
Aranyerek gumigyűrűs kezelése
Az aranyér a végbél környéki artériák és vénák találkozási pontjának túlzott nyomásterhelése miatt alakul ki. Ezt leggyakrabban a székrekedést kísérő erőlködés, cipekedés vagy köhögés váltja ki. Számos esetben tünetmentes, de előfordulhat, hogy különféle gondokat okoz. Többek között előfordulhat végbélvérzés, végbélfájdalom, végbélviszketés, váladékozás, valamint csomó a végbélnyílásban.
A belső aranyér a székelést követően fájdalom nélküli vérzést okoz, amit a legtöbb esetben a WC papíron hagyott vér miatt vesznek észre. Ezt a típust négy kategóriába soroljuk:
II. Préseléskor, székletürítéskor kiforduló, de spontán visszahúzódó csomó, ami a kitüremkedéskor diszkomfortot, akár vérzést is okozhat.
III. A harmadik stádiumban levő aranyeres csomók már nehezen húzódnak vissza maguktól, szinte mindig fájnak és vérezhetnek.
IV. Állandóan kifordult állapotban levő, vissza nem helyezhető aranyér.
Az aranyérgyűrűzést a belső aranyeres csomók eltávolítására alkalmazzuk, a II.-III. stádiumban lévő belső aranyerek esetében lehet elvégezni. Az eljárás bal oldalfekvő helyzetben történik egy speciális vákuumos aranyérgyűrűző (ligator) szett alkalmazásával. A beavatkozás során a vákuum által beszívott aranyeres csomó tövére egy gumigyűrűt helyezünk, amely megszünteti a leszorított aranyér vérellátását. Az aranyeres csomó pár nap alatt elhal, lelökődig, és a széklettel távozik a végbélből. A gumigyűrű felhelyezéséhez külön érzéstelenítésre nincs szükség. Az után rövid megfigyelést követően a betegek otthonukba távoznak. Pár napig javasolt a kímélő életmód, a diéta tartása és a fokozott fizikai megterhelés kerülése.
Végbéltáji nyálkahártya berepedés
A végbélrepedés a végbélnyílást borító nyálkahártya sérülése, berepedése, mely súlyosabb esetben nyálkahártya fekéllyé alakulhat. Legjellemzőbb tünete a fájdalom, mely egyes esetekben enyhe, csípő vagy égő jellegű, máskor viszont nagyon intenzíven maró, görcsös is lehet. További tünetként vérzés is jelentkezhet. A végbél berepedését rendszerint a kemény széklet erőltetett kiürítése okozza, de kialakulhat végbél gyulladás, felfázás, hasmenés, székrekedés, vagy szülési trauma következményeként. A berepedés a záróizom görcsét idézi elő, ami gátolja a seb gyógyulását. A végbélberepedés a székelés alatt vagy röviddel azt követően, fájdalommal és vérzéssel járhat. A fájdalom néhány percig vagy több óráig is tarthat, majd a következő székletürítésig alábbhagy. A betegséget a végbélnyílás megtekintésével állapítjuk meg. Korai stádiumban a berepedés kúpokkal,gyógyszerekkel és életmódváltozással jó eredménnyel gyógyítható, így elkerülhető a műtét, nyomtalanul elmúlhat.
Végbéltáji condylomák eltávolítása
A végbélnyílás körül és a nemi szerveken jelentkező vírusszemölcsöket kondillómáknak nevezzük. A HPV (Human Papilloma Vírus) okozta fertőzés következtében szemölcsök alakulnak ki. Ezek többnyire rizsszem méretű kinövések, melyek gyors növekedést mutathatnak. Felszínük gyakran barázdált, karfiolra emlékeztető, esetleg vérzékeny. A látható kondilómákat minden esetben kezelni kell, mert folyamatosan növekednek és terjeszkednek. Amennyiben a végbélnyílás környékén is van condyloma, akkor olyan orvost kell felkeresni, aki egy végbéltükrözés során a végbelet is meg tudja vizsgálni, hogy ott vannak-e szemölcsök. Ha ez nem történik meg, akkor a végbél felől folyamatosan újra fog fertőződni. Főleg szexuális érintkezés útján terjed, de a megfertőződés idejét nehéz meghatározni (1-8 hónap lehet, akár hosszú ideig is rejtett maradhat). Kezelésére több eljárás is alkalmazható: kezelhető ecsetelő folyadékkal, lefagyasztható folyékony nitrogénnel vagy akár kimetszhető szikével is.
Székelési panaszok vizsgálata
A székelés közbeni fájdalomérzet gyakoribb, mint gondolnánk. Megakadályozhatjuk, hogy később rosszabbá váljon az állapotunk, ha idejében szakemberhez fordulunk.
Az egyik leggyakoribb kiváltó ok az aranyér. Ez egy igen gyakori betegség, amely főként túlsúlyos embereknél és kismamákkal fordul elő, illetve, amely a vénákra irányuló fokozott terhelés nyomán jön létre. Kijöhet akár nagyobb erőlködés, tartós székrekedés vagy hasmenés hatására is. A végbélben található véna ilyenkor túlságosan kitágul, ez okozza a kellemetlenséget.
Szintén fájdalmat okozhat székelésnél a végbélrepedés, amely általában a területet ért valamilyen trauma nyomán lép fel, amilyen például a túl kemény széklet áthaladása vagy az anális szex. A fájdalomérzet mellett ilyenkor friss vért is láthatunk a toalettpapíron. Kezeletlenül nagyon sokáig kínzó panaszokat okozhat, így mindenképpen érdemes vele orvoshoz fordulni.
Ugyancsak fájdalmassá teheti a székletürítést a székrekedés, amely leginkább olyankor alakul ki, amikor a széklet a rost- és folyadékszegény táplálkozás következtében túlságosan megkeményedik. Ennél fogva a kiürítése is sokkal nehezebb, erőlködéssel és fájdalommal jár.
Az irritábilis bél szindróma szintén fájdalmas székeléshez vezethet, aminek oka ebben az esetben a nagyon gyakori hasmenés. Hasmenésről akkor beszélhetünk, ha egy napon belül háromnál több alkalommal laza, híg, vizes széklet jelentkezik. Amennyiben menzesz alatt jelentkezik a fájdalmas székletürítés, úgy elképzelhető, hogy endometriózis áll mögötte.
Ha mindennap nagyjából ugyanakkor székelünk, akkor ez általában azt jelzi, hogy emésztőrendszerünk egészséges. A legtöbb embernél ez általában a reggeli órákban történik. A székelési szokások mellett gyakran ad okot ijedelemre a széklet színének és állagának változása. A széklet színét alapvetően az epesavak adják, emellett az elfogyasztott táplálék befolyásolhatja nagymértékben.
Visszeres panaszok vizsgálata
A visszeresség, az alsó végtagon a felszíni vénás rendszer egyes szakaszainak a tágulata. A mindennapi fokozott terhelés miatt az alsó végtagok igénybevétele is magasabb, így a vénák billentyűi könnyebben károsodhatnak.
A visszeresség kialakulásában szerepet játszó tényezők:
• Nem: A nőknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki visszerek, mint a férfiaknál, mert a női hormonok ellazítják az érfalakat, így a kitágult erekben a változatlan méret billentyűk már nem zárnak megfelelően.
• Túlsúly: A túlsúly plusz terhet ró a vénákra is, ami fokozott terhelést, többletmunkát okoz a vénáknak.
• Genetika: A visszérért részben a gének tehetők felelőssé, nagyobb a kialakulás veszélye, ha egy közeli családtag ebben a betegségben szenved.
• Foglalkozás: A hosszú ideig tartó állást igénylő munkák növelhetik a visszér kialakulásának kockázatát.
• Terhesség: A növekvő magzat súlya által a kismedence vénáira gyakorolt nyomás, és az ösztrogén, progeszteron hormonok érfalakra gyakorolt lazító hatása hozzájárul a visszerek kialakulásához a terhesség alatt.
• Életkor: Az idő múlásával a vénák falai kezdenek veszíteni a rugalmasságukból is és gyakoribbá válik a billentyűelégtelenség.
Az alapvető ok, amely a betegség kialakulásához vezet, a felszíni és a mélyvénás rendszert összekötő vénák billentyűinek a hibája.
A visszérbetegség tünetei jellegzetesen a kitüremkedő erek, a boka feletti elszíneződés, éjszakai lábgörcsök, gyorsan elfáradó láb, és feszítő érzés formájában nyilvánulnak meg leggyakrabban.
A kórelőzmény (anamnézis) felvétele kitér a különböző érbetegségek előfordulására a családban, a terhességekre, a szülésre, a munkaköri körülmények mibenlétére, illetve az esetleges korábbi érgyulladásokra, érműtétekre. Minden meglévő betegségéről, rendszeresen szedett gyógyszerről érdemes tájékoztatnia kezelőorvosát. A fizikális vizsgálat általában a végtag megtekintését, a tágult erek, a bőr feszességének, gyulladásának tapintással való megállapítását, továbbá a vénák kopogtatását jelenti. A műszeres vizsgálat legtöbb esetben ultrahangos vizsgálatot jelent.
Felszínes visszerek sclerotizálása
A scleroterápia célja, hogy egy injekciós kezeléssel, felületesen futó apró eret, általában visszeret – vénát megszüntessen. Általában az alsó végtagok visszereinek kezelésére használják, de alkalmazható arcon, az orr melletti kis erek, és a bárhol testszerte előforduló vaszkuláris malformációk kezelésére is. Nem szükséges érzéstelenítő használata scleroterápia közben. A kezelés során az úgynevezett sclerotizáló anyag kerül befecskendezésre a kezelendő erekbe, amely a visszér falában gyulladást okoz, majd a gyulladás miatt az ér elzáródik, elhegesedik, és pár hét, hónap alatt eltűnik.
A kezelést követően nyomókötést, kompressziós kezelést alkalmazunk, kompressziós pólyával vagy harisnyával. A kompressziós kezelés idejét a kezelt vénák mennyisége és kalibere határozza meg, általában 2-7 napig tart a kezelés. Az erek és a bennük rekedő véralvadék felszívódásának elősegítésére heparin tartalmú kenőcsöt javasolunk használni. A kezelés ismételhető és a még el nem záródott ereket második, vagy akár harmadik kezeléssel is „lezárhatjuk”. Mellékhatásként igen ritkán a beadott anyag okozhat allergiát, a koncentráltabb anyag esetleges bőrelhalást okozhat. A kezelés után az első pár órában hűtsük, nyugtassuk a kezelt bőrfelszínt jégzselével a kompressziós harisnyán keresztül. A beteg szinte azonnal visszatérhet megszokott napi tevékenységéhez, sőt ajánlott is a mozgás, min. 20-30 perc séta naponta. Kerülni kell a fokozott izzadással járó tevékenységeket, a sportolást, a láb lógatását stb..
A legtöbb esetben a fájdalom, diszkomfort-érzés, duzzanat elmúlik egy-két napon belül, a visszér pár hónapon belül felszívódik.
Lábszárfekélyek kezelése
A lábszárfekélyek az esetek mintegy háromnegyedében a hosszabb ideje kezeletlen visszeres keringési zavar áll. A sebek leggyakrabban a boka környékén jelennek meg. Ennek oka, hogy egyrészt ennek a területnek a legrosszabb a vérellátottsága, másrészt a test egyik legalsó pontjaként nagy nyomásnak is van kitéve. A sebek nehezen gyógyulnak, hamar kiújulnak, kezelés nélkül a méretük folyamatosan nő. Ezért az egész szervezet számára súlyos fertőző forrást jelent. A súlyos fertőző forrás maga a seb, mert táptalaja lehet különböző kórokozóknak.
A lábszárfekély tünetei:
• A vérerek károsodása miatt a kezdetben sápadt, fehéres bőr barnásra színeződik.
• A bőr alatti szövetek is károsodnak, és ennek hatására a bőr feszül, és ez a feszülő érzés zsibbadással, bizsergéssel párosul.
• Ezt követően pedig megjelenik a nyílt seb, ami szakszerű kezelés nélkül rohamosan nőhet és mélyülhet is.
• A fekélyes seb sokszor el is fertőződik, és a fertőzés miatt gennyes váladék alakul ki. Ez a seb gyulladását okozza.
A lábszárfekély tüneti kezelésének alapja a seb és környékének tisztántartása. A sebet a mindennapi tisztálkodás alkalmával csapvízzel, szappannal meg kell mosni. Naponta legalább egyszer el kell végezni a fekély átkötözését. A sebkezelés nagyon fontos részét képezi a sebkörnyéki bőr védelme, mert a seb hámosítására használt ecsetelők, krémek ekcémát okozhatnak ezeken az ép területeken, vagy a visszértágulat miatt már egyébként is meglévő ekcémás tüneteket jelentősen ronthatják.
A kezelése során sor kerülhet műtétre, alkalmas esetekben a tágult visszér eltávolítására, de műtétre kerülhet maga fekély is. Amennyiben kielégítő oxigénellátottságú, tiszta alapú, gyulladástól mentes sebről van szó, végeznek bőrátültetést a hámhiány fedésére. Sok esetben viszont azért szükséges a műtét, mert a seb környékén tömeges a hegképződés, ami miatt a sebhez nem jut elég oxigén és tápanyag.
Intelligens kötszerrel sebkötözés
Az optimális kötszerek jellemzői, hogy segítik és gyorsítják a sebgyógyulást és a keletkező váladékot elvezetik, felszívják anélkül, hogy a sebbe tapadnának.
A krónikus sebek terápiájában – melyek általában hónapokig tartó kezelést, kötözést igényelnek – minőségi változást jelentett az ún. intelligens kötszerek megjelenése. Az ilyen, az intelligens kötszerek alkalmazásával végzett „váladék-megőrző” kezelést nevezzük oklúziós, azaz zárt, vagy fedett, ún. nedves sebkezelésnek. Ez a módszer a modern sebkötözés igényeinek minden szempontból megfelel.
Az intelligens kötszerek drágábbak ugyan a hagyományos gézalapúaknál, fajlagosan azonban mégis olcsóbbá tehetik a kezelést, ugyanis a termelődő váladék mennyiségének függvényében elég 2-5-7 naponta cserélni őket. Ez a betegnek is könnyebbséget jelent.
Az intelligens kötszer előnyei:
• Minimalizálják a kötések cseréjének gyakoriságát.
• Csökkentik a cserék során keletkező traumát, mivel csere esetén nem marad kötszer maradvány a sebben.
• Nem tartalmaznak toxikus elemeket.
• Speciális kialakításúak és anyagúak, így különböző sebekhez használhatók.
• Nedves sebkörnyezetet teremtenek meg• Kizárják a sebfertőzések gyakoriságát.
• Megfelelő pH-t alakítanak ki a seb körül.
Intelligens kötszerek fajtái
• Alignátok: természetes algarostból készült kötszerek, melyek nagy nedvszívó képességűek és nagy mennyiségű váladékot képesek magukban tartani. Nem ragadnak a sebbe és könnyen eltávolíthatók. Sok váladékot termelő sebekre, fekélyekre használják.
• Hidrokolloidok: jó nedvszívó képességű, öntapadó kötszerek, melyek nem engedik kiszáradni a sebet. Gyorsítja a sebgyógyulást és több napig rajta tartható. Leginkább égések, felfekvések, krónikus sebek kezelésére használják.
• Hidrogélek: jó nedvszívó képességűek, a seb környezetét nedvesen tartva nem szárad ki, így gyorsabb a sebgyógyulás. Égéseknél, fekélyes sebeknél használják.
• Impregnáltak: aktív szénnel vagy ezüst ionokkal ellátott kötszerek, melyek fokozzák a sebgyógyulás eredményét. Aktív szénnel impregnált kötszerek. Kiválóan tisztítják a sebeket. Fertőzött, bűzös, krónikus sebek kezelésénél alkalmazzák. Ezüst ionos kötszerek a nanokristályos ezüstnek köszönhetően gyorsítják a sebgyógyulást, fertőtlenítő hatásának köszönhetően az akut fertőzött sebek és fertőzésre hajlamos sebek kezeléséhez használható. Alkalmazzák fekélyek, diabéteszes sebek, első és másodfokú égések kezeléséhez.
• Habkötszerek: Az erősen váladékozó sebek kezelésére használható hidrofil nedvszívó poliuretán habból készült intelligens kötszerek. A habkötszerek számos formában és méretben megtalálhatók, ezért a nehezen kötözhető helyekre is ideálisak. A kötszerek kényelmesek, könnyen felhelyezhetők és eltávolíthatók, csökkentve a kötés cseréje során keletkező fájdalmat.
• Posztoperatív kötszerek: Jó nedvszívó és tapadású kötszerek, műtét utáni sebekhez, poszt operatív és akut sebekhez, vágásokhoz, horzsolásokhoz. Légáteresztő képességüknek köszönhetően a sebek lélegezhetnek, viszont nem engedik be a szennyeződésket.
• Tüll kötszerek: Parafinnal, kenőccsel bevont kötszerek, melyek minimálisra csökkentik a fájdalmat, nem vagy kevésbé tapadnak a sebekbe, de szabad váladék átjutást biztosítanak a másodlagos, nedvszívó kötésekbe. Leginkább nagy hámhiányos sebeknél alkalmazzák, mint például horzsolások, égési sebek, forrázások, bőrátültetéseknél, plasztikai és kozmetikai sebészet során.
Stoma problémák kezelése
A stoma egy olyan mesterségesen, sebészek által létrehozott bélnyílás a hasfalon, melyen keresztül a széklet a szervezetből távozni tud, és egy cserélhető zsákba jut. Alkalmazására olyan megbetegedések esetén kerülhet sor, melyek nem teszik lehetővé többé, hogy a bélsár a végbélen keresztül távozzon.
A kolosztóma gyakoribb okai lehetnek a daganatos végbél és vastagbél megbetegedések, gyulladásos bélbetegségek, baleseti sérülések, születési rendellenességek, besugárzási hatások és a krónikus súlyos székrekedés illetve a széklet inkontinencia.
A legtöbb esetben a fájdalom, diszkomfort-érzés, duzzanat elmúlik egy-két napon belül, a visszér pár hónapon belül felszívódik.
Az ileosztóma gyakoribb okai lehetnek a gyulladásos, fekélyes bélbetegségek, bélelzáródás és besugárzási hatások.
Az urusztóma gyakoribb okai lehetnek a hólyag daganatos megbetegedései, baleseti sérülések, születési rendellenességek, besugárzási hatások.
Fontos a sztóma optimális helyének megfelelő kiválasztása, elengedhetetlen, hogy úgy helyezkedjen el, hogy az a beteg számára jól látható és hozzáférhető legyen, mert csak így tudja azt megfelelően ápolni, tisztán tartani. A sztóma megfelelő gondozása azért nagyon fontos, mert a nyíláson keresztül ürülő béltartalom könnyen bőrirritációt okoz, mely fertőzések és fekély létrejöttéhez vezethet.
Sztómaműtét után az emberek tulajdonképp majdnem úgy tudnak élni, mint korábban. Normális körülmények között szinte teljesen lehetetlen észrevenni, hogy valaki sztómazacskót visel.
Bőrtályogok kezelése
A bőrtályogok forró, fájdalmas, bakteriális fertőzés okozta gennygyülemek. Közvetlenül a bőtrfelszíne alatt helyezkednek el. Tályogok általában akkor jönnek létre, ha egy kisebb bőrsérülés lehetővé teszi, hogy a bőrön normális esetben is jelenlévő baktériumok behatoljanak, és fertőzést hozzanak létre. A bőrtályog duzzadt, fájdalmas, érzékeny területként jelentkezik, mely sűrű folyadékkal telt. A test bármely területén megjelenhetnek.
A bőrtályogok kezelése a duzzanat felmetszésével kezdődik, hogy a benne lévő gennyet el lehessen távolítani. A műveletet fájdalomcsillapító injekció beadásával végzik. Az orvos meggyőződik róla, hogy minden gennyet sikerült-e eltávolítani, ha nem, akkor sóoldattal kiöblíti. Néha gézt helyez a megnyitott tályogba, amit 1-2 napon belül eltávolít. Az érintett terület felpolcolásával és enyhe meleg alkalmazásával elősegíthető a gyógyulás. Ha a tályog teljesen kiürült, rendszerint nincs szükség antibiotikumokra.
Benőtt köröm kezelése, kimetszése
A benőtt köröm tünetegyüttes úgy alakul ki, hogy a köröm széle belenyomódva a körömvezető sínbe azt folyamatosan irritálja, aminek következtében begyullad a környező kötőszövet. A fájdalommal járó, a körömágy és a környező lágyrészgyulladással kísért benőtt köröm folyamatát a mechanikus irritáció tartja fenn. A krónikusan fennálló állapot során a körömágy kifejezett duzzanata, sarjszövet képződés alakul ki, amely lüktető fájdalommal jár és felülfertőzése során váladékozás is kialakulhat, ezért érdemes mielőbb szakemberhez fordulni. Az elváltozás az esetek többségében a láb nagyujján fordul elő egyik vagy egyszerre mindkét oldalon.
Kialakulásának oka egyrészt az öröklötten szélesebb köröm, de általában kell hozzá még valamilyen más külső hatás is. Ilyenek pl. a helytelen körömvágási szokás (a köröm sarkait nem szabad kivágni, a köröm széle legyen mindig egyenes és sima) és a túl szűk cipő viselése.
Ha öröklötten túl széles a köröm, a benőtt köröm beavatkozás nélkül nem gyógyítható meg. A sebészeti kezelés alkalmával a lágyrészeket nyomó, túlnőtt körömszakaszt, a gyulladásban lévő körömsáncot eltávolítjuk. Az eltávolítás utáni vérzést csillapítjuk és gyulladáscsökkentő készítménnyel bekötjük. A gyulladt rész felszabadul a nyomás alól, így elkezdődhet a gyógyulás folyamata.
A betegség mindig kétoldali, ez még akkor is igaz, ha a tünetek nem jelentkeznek egy időben, egyszerre mind a két oldalon.
A teljes gyógyulás több hétig is eltarthat. A gyulladt köröm kiújulásának gyakorisága magas, így megelőzéséhez érdemes pár dolgot szem előtt tartani a továbbiakban is:
• megfelelő lábhigiénia
• szűk cipő viselésének kerülése
• heti 1-2 alkalommal érdemes kellemesen meleg vízben áztatni a lábat 20-30 percig
• kerülendő a műszálas zokni
• a gyulladt részt nem érdemes otthon piszkálni, szurkálni.
• felülfertőzés elkerülése érdekében a köröm széleit nem javasolt otthon levágni
Cauteres fibroma eltávolítás
A kauteres kezelés során egy speciális sebészi kést használunk, mely nemcsak vág, de vérzést is csillapít egyben. Ezzel a technikával gyakorlatilag heg nélkül távolíthatók el jóindulatú bőrnövedékek, fibrómák és kezelhetők a vírusos szemölcsök is.
A kezelés helyi érzéstelenítésben történik, a végén apró pörkök keletkeznek. A pörkök 7-10 nap alatt válnak le, a pörkök leválásáig az izzadás, hosszas fürdőzés és napozás kerülendő.
A fibróma helye a legtöbb esetben heg nélkül gyógyul, így a fibróma az esetek jelentős többségében nyom nélkül távolítható el.
Kisebb sebészeti beavatkozások elvégzése
Vannak műtéti beavatkozások, amelyek gyorsak, nem igényelnek altatást, komolyabb felszereltséget, előkészületet és még egy éjszakát sem kell miattuk kórházban töltenünk, vagyis a betegek rögvest, a beavatkozást követően, saját lábukon hazamehetnek. Ezek tartoznak az ambuláns sebészet alá, ezek a beavatkozások ún. kisműtétnek számítanak.
Az ambuláns sebészeti szolgáltatást döntő többségben bőrelváltozások kezelése érdekében lehet igénybe venni. A műtét előtt ennek megfelelően bőrgyógyász szakorvos véleményezése szükséges, hogy a nemkívánatos anyajegyeket, bőrkinövéseket, szemölcsöket, bőrdaganatokat sebészeti úton eltávolíthatják-e. Nemcsak a bőr szabad szemmel is látható elváltozásai igényelhetnek ugyanakkor kisműtétet, hanem bizonyos bőr alatti csomók is. A faggyú- és a zsírdaganatok viszont az ambuláns sebészetre tartoznak.
Varratszedés
Műtét során a sebszélek zárása varratokkal történik, a műtéti sebek döntő többségében zavartalanul gyógyulnak. Varratszedésre a műtét utáni 14. napon kerül sor, mely során megnézzük a kötést, illetve annak eltávolítása után a sebet. Sebtisztítást követően steril csipesszel megfogjuk a varratot, a bőrtől kicsit elemeljük, így a varrat könnyen elvágható a steril ollóval és enyhe húzásra ki is csúszik a bőrből. Fertőtlenítést követően friss, steril kötést helyezünk fel. A sebet két nap múlva zuhanyzás során már érheti víz, de hosszú ideig nem javasolt vízben áztatni a műtéti területet.
Érsebészeti vizsgálat – kézi Doppler vizsgálattal
Az érsebészeti vizsgálat a terület megtekintését követően a nyaki erek, a felső végtagi erek, a lágyéki- és alsó végtagi erek megtapintásával és a típusos pontok meghallgatásával folytatódik. A has áttapintása információt adhat esetleges értágulatok, daganatos elváltozások, gyulladások jelenlétéről. Alsó végtagi panaszok vagy tapinthatatlan pulzus esetén kézi Doppler vizsgálat következik.
